AZ ÓRA CÉLJA
Az óra célja, hogy a hallgatókat megismertesse azzal a nyelvszemlélettel, amely vizsgálódásaiban, nyelvleírásában és elméletalkotásában a nyelv társas funkcióiból indul ki. A félév során a hallgatók megismerkedhetnek a társasnyelvészet és a rendszernyelvészet közötti szemléleti—nyelvfilozófiai különbségekkel; a társasnyelvészet módszertani alapkövetelményeivel; a nyelv társas funkciójából következő alaptulajdonságokkal (identitás- és szerepjelzés, heterogenitás, kettős beágyazottság); a nyelv mint dinamikus rendszer változásának jellemzőivel és általános mechanizmusával; a nyelvi szocializáció és a nyelvhasználatra vonatkozó értékítéletek társas és társadalmi következményeivel.
AZ ÓRÁK MENETE
Kié a nyelv? (szept. 23.)
A társas szemléletű és a rendszernyelvészet nyelvfilozófiai hátterének különbségei; A nyelvről való gondolkodás a 19—20. században — a szociolingvisztika előzményei és kialakulása
Milyen a nyelv? (szept. 30.)
A nyelv funkciója és alaptulajdonságai a társas szemléletű, illetve a rendszenyelvészet fölfogásában
A társasnyelvészet módszertani alapkövetelményei (okt. 7.)
Mérhetőség, ellenőrizhetőség, megismételhetőség; kategorikus és változószabályok;
Terepmunka-gyakorlat (okt. 14.)
Mi a nyelv? A nyelvváltozatok és a nyelvváltozatokat meghatározó tényezők (okt. 28.)
A társas szemléletű és a rendszernyelvészet alapkategóriái: a nyelv "vízszintes" és "függőleges" tagolódása, illetve a körülhatárolhatatlan nyelvváltozat mint központi kategória
Mire jó a nyelv? Az identitás és a társas szerepek jelzése a nyelvhasználattal (nov. 4.)
Az identitás jelzése a közösséget szervező viszonyok alapján; A társas szerepek jelzése
Változatosság és változás (nov. 11.)
A nyelv mint dinamikus rendszer; A nyelvi változások mechanizmusa
A nyelvi szocializáció (nov. 18.)
A társas kapcsolathálózatok szerepe
A nyelvhasználat mint viselkedés (nov. 25.)
Nyelvközösség, beszélőközösség; szolidaritás és hatalom; normatúlteljesítés; arculatteremtés, udvariasság
A nyelvhasználatra vonatkozó vélekedések (dec. 2.)
Tapasztalat, "kulturális örökség", sztereotípia; Perceptuális dialektológia, az ítéletek és a tények viszonyának aspektusai; A nyelvi ítélkezések formái; Nyelvi attitűdök
A nyelvi megbélyegzés intézményesítése: a nyelvművelés (dec. 9.)
Normativizmus, preskriptivitás (ennek "nyelvtudományi" okai); Nyelvi diszkrimináció és nyelvi emberi jogok
KÖTELEZŐ IRODALOM
Ferguson, Charles. 1975. Diglosszia. In Pap és Szépe (szerk.), Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások, 291—317. Budapest: Gondolat.
Fishman, Joshua. 1975. Az "etnicitás" és a nyelvi tudatosság változatai. In Pap és Szépe (szerk.), Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások, 321—334. Budapest: Gondolat.
Gal, Susan. Kódváltás és öntudat az európai periférián. In Kontra (szerk.) Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről, 123—157. Budapest: Magyarságkutató Intézet.
———— 1992. Mi a nyelvcsere és hogyan történik? In Kontra (szerk.), Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben, 47—59. Budapest: az MTA Nyelvtudományi intézete.
Gumperz, John. 1975. A nyelvi közösségek típusai. In Pap és Szépe (szerk.), Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások, 151—168. Budapest: Gondolat.
Hymes, Dell. 1975. A beszélés néprajza. In Pap és Szépe (szerk.), Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások, 91—146. Budapest: Gondolat.
———— 1996. Magyar nyelvhasználat határainkon túl. In Diószegi és Fejős (szerk.), Magyarságkutatás 1995-96, 113—123. Budapest: Magyarságkutató Intézet.
———— 1997. Szlovákiában szlovákul — Amerikában angolul. Valóság 1997/5, 60—72.
———— 1997. Hol beszélnek legszebben és legcsúnyábban magyarul? Magyar Nyelv 93, 224—232.
Labov, William. 1973. A társadalmi folyamatok tükröződése nyelvi szerkezetekben. In Szépe (szerk.), A nyelvtudomány ma, 509—527. Budapest: Gondolat.
———— 1975. A nyelvi változás mechanizmusáról. In Pap és Szépe (szerk.), Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások, 255—285. Budapest: Gondolat.
Pléh Csaba. 1990. A stigmatizáció és a hiperkorrekció dinamikájáról. In Balogh és Kontra (szerk.), Élőnyelvi tanulmányok, 55—75.
Sándor Klára. 1995. Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: a kisebbségi kétnyelvűség. Regio 1995/4: 121—148.
———— 1998. Amiért a szinkrón elemzés foszladozik. In Sándor (szerk.) Nyelvi változó — nyelvi változás, 57—84. Szeged: JGyF Kiadó.
———— 1999. Szociolingvisztikai alapismeretek. In Galgóczi (szerk.)
Sándor Klára, Pléh Csaba és Juliet Langman 1998. Egy magyarországi ügynökvizsgálat tanulságai. Valóság 1998/8, 29—40.
Trudgill, Peter. 1997. Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged: JGyTF Kiadó.
Az értékelés módja
A félév kollokviummal zárul. A kollokvium előfeltétele egy olyan elemzés, amely önálló terepmunka során gyűjtött adatok alapján készült. A terepmunka alapján készült elemzés beadási határideje: 1999. október 31. A kollokvium két részből áll: a vizsga napján az aznap vizsgázók reggel 09:00-kor egy két egységből álló írásbeli tesztet írnak a félév során megismert fogalmakból és a kötelezően elolvasandó szakirodalomból. A vizsga második, szóbeli részében a vizsgázóknak két feladatot kell megoldaniuk (nem tételt fölmondaniuk). Az osztályozás rendszere a következő:
ÍRÁSBELI fogalmak 0—60% — elégtelen
60—80% — elégséges
80% fölött — közepes ł
SZÓBELI 1 jó megoldás — jó
szakirodalom 70 % fölötti ismeret 2 jó megoldás — jeles
A FOGALMAK, amiket a vizsgára ismerni kell, Peter Trudgill Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába (Szeged: JGyTF Kiadó, 1997) c. könyvében találhatók meg.