PLÉH CSABA
    KOGNITÍV TUDOMÁNY

tematika, 1999. õszi félév
hétfõ, 16-15h30, Irinyi tanterem
JATE Pszichológia Tanszéke, Pléh Csaba, pleh@edpsy.u-szeged.hu
fogad: hétfõ 2-4

A kurzus célja kettõs: bevezetést nyújtani a kognitív tudományba, a megismerés új interdiszciplináris területébe s a vele érintkezõ legfontosabb szaktudományok gondolkodásmódjába. Ezzel párhuzamosan a kurzus a kritikai érvelés fejlesztését s a mai gondolkodásmód és a filozófia klasszikus kérdései közti kapcsolat megteremtését is szolgálja. Szemináriumi formában szervezzük, ahol minden órán rövid referátum lesz, utána pedig közösen olvasott anyag feldolgozása.

Követelmények
(1) 5 perces ajánló referátum valamilyen új könyvrõl, 10 pont
(2) Szemináriumi aktivitás 30pont.
(3) Szemináriumi dolgozat egy választott kérdésrõl vagy részletes könyvvbírálat . Érték : 60 pont, december 6-ig.
Jegybeírás és értékelés december 13-án az óra végén.

Érdemjegyek: jeles 90 <
jó 80-89
közepes 70-79
elégséges 60-69
 
Fontosabb elektronikus forások
koglist: fel kel iratkozni. listserv@cogpsyphy.hu
SUBSCRIBE név (az özenet részbe)
BBS s egyéb archívumok: www.cogsci.soton.ac.uk innen nyílnak meg a különbözõ listák, a legfontosabb a BBS archívum, melyben igen siok cikk megtalálható.

Alapvetõ irodalom, mely több témához használható
 
Calvin, W.: A gondolkodó agy. Bp., Kulturtrade, 1997
Clark, A.: A megismerés építõkövei. Bp., Osiris, 1996
 Csányi Vilmos (1999). Az emberi természet. Bp., Vince
Antonio R. Damasio (1996): Descartes tévedése. Adupint, Budapest
 Darab Tamás: Mesterséges és természetes értelem. Áron, 1991
 Dennett, D. (1996): Micsoda elmék. Bp: Kulturtarde
Dennett, D.: Az intencionalitás filozófiája. Budapest, Osiris, 1998.
Dennett, D.: Darwin veszélyes ideája. Budapest, Typotex, 1998.
Grayling, A.C. (1997, szerk): Filozófiai kalauz. Bp., Akadémiai
Greenfield, S. : Utazás az agy körül. Bp., Kulturtrade, 1997
Mérõ László: Észjárások. Bp.: Akadémiai, 1989
Pinker, S. (1999): A nyelvi ösztön. Bp, Typotex, 1999
Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Budapest, Typotex, 1997
Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris, 1996, SzGy.
Pléh Csaba (szerk.): A megismeréskutatás egy új útja: A párhuzamos feldolgozás. Budapest: Typotex, 1997. PDP
Pléh Csaba (szerk., 1998): Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Budapest. Akadémiai
Pléh Csaba és Gyõri Miklós (szerk): A kognitív szemlélet a nyelv kutatásában. Budapest: Pólya, 1997.
Ryle, G. (1999) : A szellem fogalma. Bp., Osiris
Sacks, O. (1999): Antropológus a Marson. Osiris. Budapest
Schacther, D.L. (1998): Emlékeink nyomában. Háttér kiadó. Budapest.
 
Témák és feldolgozandó irodalmak
1. szeptember 20: A megismeréskutatás konceptuális keretei és kialakulása és irányzatai (elõadás) Tudástípusok és megközelítések. A kibernetika, az információelmélet és a kognitív forradalom. A formális tudományok (logika, matematika, elméleti számítástudomány) szerepe. A mesterséges intelligencia felfogás. A kognitív szemlélet mint információs funkcionális jellemzés. A kognitívizmus változatai: filozofikus, pszichológiai, MI, idegtudományi, evolúciós biológiai. Tudni hogyan és tudni mit. A tudásszerzés módjai (közvetlen-közvetett). A készség, a propozicionális tudás, és a képi tudás kérdése. Élmény és leírás kettõssége. Deklaratív és procedurális tudás a gépi világban. Tudás és szabályok: konstitutív és restriktív szabályok és a tudás fogalma. A módszer kérdése. Idõ, hiba s élmény a klasszikus pszichológiában s a mai kognitívizmusban. A kivonásos módszer s a közvetettség. Az introspekció és az élményminõség helye.
 
2. október 4: A funkcionális elemzés és a funkcionalizm,us a kognitív szemléletben.
A funkcionalizmus mint biológiai fogalom. Azonosságelméletek, dualizmus, funkcionalizmus. "Testetlenség" és a funkcionalizmus.
Mi a gépi és konceptuális funkcionalizmus szövetsége:
 1. Feladatokra bontás. 2. Számítógépes programok és megvalósító rendszerek. "Egyre lejjebb lépünk". Mit is jelent ez? Mit tudunk megérteni: - elektromos mintázat, - gépi kód, magasabb rendû nyelv. A szimbólumfeldolgozó szint autonómiája.
A lelki mûködés valójában:
   a) bizonyos fizikai mûködések szervezõdésének sajátos módja,
     b) ez a sajátos mód több fizikai rendszerben valósulhat meg,
  c) mindenképp egy fizikai rendszerben valósul meg azonban.
Irodalom.: * Haugeland, In SzGyí* Ryle: A szellem fogalma. 17-32.

3. október 11 A megismersi rendszerek mint kialakult rendszerek. Az evolúciós értelmezés mint alternatíva.
Az etológia és az evolúciós ismeretelmélet szerepe . A nyelv példája az evoluciós vitákra: adaptáció és exaptáció a magyarázatban.
Irod: Dennett darwin könyve, 248-284

4. október 18 A megismerõ rendszerek és az egyedfejlõdés
Fejlõdéskutatás és innátizmus: a „kompetens csecsemõ” és a konstrukcionizmus vitája . A konstrukcionizmus eltérõ értelmei - környezetelvûség, saját cselekvés hangsúly (Piaget), szociális konstruáltság és relativizmus. Melyik vajon a darwini? Viták a fejlõdés lehetõségeirõl.
Irod.: Piatelli-Palmarini és Karmiloff-Smith in SzGy,
 
5. November 1. A reprezentációs elme felfogás és vitái. A modell, analóg és propozicionális leképezés. Mitõl válik valami reprezentációvá? A modell mint kulcsfogalom a kognitív tudományban. A reprezentáció és a propozicionális attötûdök.
Irod.: Fodor, SzGy.

6. November 8. Az intencionális hozzállás. Reprezentáció, információ és szándék kapcsolata. A reprezentáció fejlõdése az élõvilágban és az embernél. Piaget, Fodor, Dretske, Searle és Dennett. A jelezés és a magasabbrendû reprezentációk. Az intencionalitás mint a kognitivizmus alapkategóriája. Brentano: a lelki definíciós jegyei. Bühler, Brunswik, Holt és Tolman szándékelvû felfogása. A vágy-vélekedés pszichológia és az intencionalitás szintjei. Intencionális realizmus és instrumentalizmus: Fodor és Dennett vitái. Intencionalitás és etológia.
Irod.: Dennett, SzGy.

7. November 15. A reprezentációk megkérdõjelezése. a konnekcionizmus. Kapcsolathálózatok szabály nélküli világa. A megismerés mint kapcsolathálózatok világa. Szabály és gondolkodás nélküli világ. Változás és reprezentáció egysége. Példák konnekcionista modellálásra. A kétszintû reprezentáció fogalma (Smolensky).
Irod.: Smolesnky, In SzGy,

8. November 22. A szabály kérdése a kognitív kutatásban: szabályok és elemek vitája.
Irod: Pinker, megfelelõ fejezet.

9. November 29. Tudhatnak-e gondolkodni a gépek? A Turing adekvátság szintjei. A MI sikerei és kudarcai. Az architektúra többféle fogalma s az alternatív architektúrák. Mit jelent 'komputálni' axiomatikai, technikai és 'elmeteoretikus' értelemben. A látáskutatás és a nyelvészet példája a kidolgozott komputációs elméletekre. A logikai leírás, a számítási algoritmus és az implementáció fogalma. Nyelvtan, nyelvi teljesítmény és pszichológiai illetve agyi mechanizmus. Turing, Neumann, Dreyfus és Searle felfogása. A Turing adekvátság szintjei. A MI sikerei és kudarcai. A percepció, az élményminõség (qualia), az intencionalitás és a szociális világ mint nehéz peremfeltételek.
Irod: Searle, SzGy. További iordalom. Kovács Ilona: Egy tudományos vízió. (David Marról) Pszichológia, 11, 77-125, * Ullman in SzGy. Alan Turing: Számítógépek és gondolkozás In: Szalai Sándor (szerk.): A kibernetika klasszikusai. Bp.: Gondolat, 1964, 120-160. Neumann János: A számológép és az agy. Bp.: Gondolat, 1972, 63-112. Darab Tamás: Mesterséges és természetes értelem. Áron, 1991, Mérõ László: Észjárások. Bp.: Akadémiai, 1989, 179-250. Searle, J.: Számítógépprogram lenne az emberi elme? Tudomány, 1990, 6, No.3, 110-15, Churchland, P. és Churchland, P.S: Gondolkodó gépek? uo., 16-21
 
10. December 6. A test újrafelfedezése. A test-lélek probléma megoldási javaslatai: Filozófiai testközpontúság (Searle). Redukcionizmus és neurofilozófia. A szintek önállósága a kognitív kutatásban. Neurális darwinizmus. Szelekció a szervezeten belül (Changeux, Edelman). Fizikai dinamizmus és evolúciós dinamizmus.
Irod.: Changeux készülõ fordításának fejezete.

11. Záróóra. értékelés, tervek.