COURSES OFFERED BY THE COGNITIVE SCHOOL, SZEGED
 

MIKOLA GYÖNGYI
    AZ ESSZÉ MINT TUDÁS

I. Bevezetés. Kísérletek a tárgy azonosítására.

 Prózastílus vagy önálló müfaj?
 A müfaji definíciók és klasszifikációk sokszínüsége, ellentmondásossága és  részlegessége. Egy átfogóbb koncepció szükségessége.

II. Az esszé mint speciális tudás

 1. Eszmetörténeti háttér.
 A tudás koncepciójának változása a reneszánsz gondolkodásban; fordulat a tudáshoz  való viszonyban (kommentár helyett kritika). Szkepticizmus és sztoicizmus.

 2. Montaigne "találmánya": az Én Könyve
     Müfaji elözmények (napló, levél, vallomás, önéletrajz). Az új müfaj formai és  stiláris jegyei. Montaigne és a szkepticizmus.

 3. A müfaj térhódítása Angliában és Franciaországban a XVII-XVIII. században.
 Az esszéírásnak kedvezö filozófiai környezet (racionalizmus és empirizmus;
 individualizmus és liberalizmus), és új kulturális intézmények, fórumok. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása ( Habermas). A morális és a kritikai esszé.

 4. Szövegelemzés.
 Montaigne: A semmittevésröl
 Bacon: Az igazságról
 Hume: Az esszéírásról

III. Szubjektív-e az esszé, avagy az esszé tudásának érvényessége

 1. A "megismerésnél kognitívabb megismerés". A megismerés "megelözöttségének" néhány XX. századi elmélete és alkalmazhatósága az esszé vonatkozásában
 - a tudás "hallgatólagos komponense"" (Polányi Mihály)
 - a megismerés mint dialógus  (Martin Buber)
 - a megismerés etikai megelözöttsége (Emmanuel Lévinas)

 2. Az esszéista alakja
 Tárgy és személy viszonya az esszében. Reflexió és önreflexió. Az idöhöz való  viszony. A "reprezentatívan nem-reprezentatív" tapasztalata. Az esszéíró szabadsága  és elkötelezettsége.

 3. Az olvasóhoz való viszony
 Az esszé közvetlensége. Belsö és külsö dialógus. A barátság mint megismerés.
 A nézöpontok viszonya az esszében.

 4. Szövegelemzés
 Montaigne: A barátságról, Háromféle érintkezésröl
 Hamvas Béla: Kierkegaard Szicíliában

IV. Az esszé mint az esztétikai tudás reprezentációja

 1. Az esszé kitüntetett szerepe a német esztétikában
  (Lukács György, Walter Benjamin, Adorno).

 2. Az olvasás müvészete.
  Virginia Woolf és a reader-response elmélet kezdetei.

 3. Esszé és irodalomtudomány
 Indokolt-e Orwell és Adorno pesszimizmusa az esszé sorsát illetöen?
 Montaigne és Derrida képzeletbeli vitája. A tudományos kritika problémája.

 4. Szövegelemzés
 Szentkuthy Miklós. Az alázat kalendáriuma (részletek az esszé-könyvböl)
 Tolnai Ottó: Rothadt márvány